Surányi György a jegybanki aranytartalékról: "Meglepődtem"
Szerinte nem lehet az arany a végső menedék.
#Surányi György
Magyarország lemaradt, de nagy oka nincs szégyenkezésre
Gazdasági fejlettségét tekintve Magyarország 1938-ban volt a legközelebb Ausztriához, most pedig lassabban közeledik hozzá, mint regionális riválisai – mondta a Pénzügykutatási Intézet alapításának 50. évfordulóján szervezett konferencián Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.
„A mai Magyarországot nem vennék fel az EU-ba. Az eurózónába sem.”
Elsöprő többség támogatta Magyarország mielőbbi csatlakozását az euróövezethez – legalábbis a GKI Gazdaságkutató Zrt. konferenciáján, ahol kutatók, üzletemberek és politikusok fejthették ki nézeteiket. Az Európai Bizottság illetékes igazgatója szerint „az euró bevezetésének potenciális előnyei jóval meghaladják annak potenciális hátrányait”.
Euró-népszavazás: újabb támogatókat nevezett meg Pukli István pártja
Többek között Vámos Miklós író és Raskó György korábbi államtitkár állt ki az euró bevezetésére vonatkozó népszavazási kezdeményezése mellett.
Surányi: Euró nélkül kimaradunk az unió belső köréből
A jegybank korábbi elnöke elmondja, hogy miért állt be az eurót támogató népszavazási kísérlet mögé.
Volt miniszterek, MNB-elnökök az euró bevezetése mellett
A Polgári Világ Pártja már augusztusban országos népszavazást kezdeményezett az euró bevezetése érdekében.
HVG: A felcsúti Rothschild
Hogy lehet tönkretenni egy országot? Van rá egy-két példa a világon - távolabb és közelebb hozzánk egyaránt. Vagy akár nálunk. Többek között ezekről is olvashat az e heti HVG-ben. Juhász Gábor vezető szerkesztő szubjektív lapszemléje.
Surányi György: Így lehetne emelni a béreket 8-9 százalékkal
A korábbi jegybankelnök elmondja, hogyan rendezné át az adózást.
Surányi az MNB-alapítványokról: A józan ész határait is szétfeszítik
Lesújtó a véleménye Surányi György volt jegybankelnök-egyetemi tanárnak a Magyar Nemzeti Bank elmúlt 15 éves teljesítményéről. A Népszabadság hétvégi számában részletesen elemzi és korszakolja a történteket.
Surányi: Matolcsyék kifosztották a devizahiteleseket
A volt jegybankelnök az ATV-ben arról beszélt, hogy a kormányzatnak erkölcsi kötelessége lett volna saját árfolyamgyengítő politikája hatását nem a devizaadósokra hárítani. Ehhez képest tavaly majdnem 100 milliárd forintot keresett az MNB a devizahitelek forintra váltásán.
Nem tudja hova tenni a magyar gazdaságot a Financial Times
A számok jók, de nem fenntarthatóak, és inkább külső okok állnak a háttérben – elemez a brit gazdasági lap.
Surányi: történelmi lehet az alapjövedelem hatása
Konferencián mutatta be alapjövedelem-koncepcióját a Párbeszéd Magyarországért, ahol kiderült, hogy ez egyelőre csak vitairat. A szakpolitikai vita mellett előkerült a slágertéma is: hogyan mászhat ki a baloldal a gödörből? Bár kritikákat is megfogalmazott, de Surányi György volt jegybankelnök szerint az alapjövedelem célkitűzése helyes. A PM szerint, ha a baloldal nem tesz új ajánlatot, akkor jön a Jobbik.
MNB-igazgató: A bankoknak a bevételt és a lakosságot el kell felejteniük
Csökkenni fog a nagybankok száma – de miért? Százezernél több törlesztésre képtelen adós marad – mi legyen velük? - ezekre a kérdésekre válaszolt Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója és Surányi György volt jegybankelnök egy konferencián.
Százezer kistulajdonos helyett százezer koldust produkáltunk
Van néhány igen mocsaras történet - nyilatkozta a hvg.hu-nak Tömpe István, a rendszerváltozás korának privatizációs felelőse. Vallja, benne volt a pakliban, hogy 2-300 vállalatigazgató kapja meg a magyar gazdaságot, ezért aztán a központi privatizáció mellett tette le a voksát, de elismeri, abban a rendszerben is lehetett lopni, "de még mennyire". Kezdetben az egész csak fifikás történetekből állt. A cseheknél miért sikerült sokkal jobban a privatizáció? Mert ott bölcsebb volt az uralkodó elit. A kormányzati középosztály-építés kimaradt zicceréről, és az egymást követően hatalomba kerülők pénzéhes lustaságáról is beszélt.
Ez lenne az igazi megoldás a devizahitelesek problémájára
Nem jó a devizahitel, sokan, sokféle hibát vétettek a devizahitelezés felfutása kapcsán, és érdemes lett volna nemzetközi példákat is megnézni, hogyan lehetett volna gátat szabni az elharapódzó hitelezésnek. Róna Péter és Surányi György közgazdászok egy beszélgetésen értekeztek arról, szerintük hol siklott félre a devizahitelezés, mik vezettek el a mostani helyzethez. Sok mindenben nem értettek egyet, ám a két közgazdász között ugyanakkor egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma megoldása az lehet, ha valamilyen szinten forintosítják a devizahiteleket.
"Lehetett volna dolgozni": közgazdászok üzentek a magyar politikusoknak
Surányi György szerint a gazdaság helyreállításához az egykulcsos adót ki kell vezetni, a társasági adókedvezményeket újra kell gondolni, a felszabaduló forrásokat pedig az alacsony keresetűek kiugróan magas adóékének csökkentésére kell fordítani. A volt jegybankelnök erről egy keddi konferencián beszélt Budapesten.
Bokros kontra Surányi – egy vita és ami mögötte van
Horn Gyula pénzügyminisztere, Bokros Lajos nekirontott egykori bajtársának, a jegybank 1995 és 2001 közötti elnökének az Élet és Irodalom hasábjain, mert a HVG-nek adott nyilatkozatában, november 10-én ő is erőteljes béremelések mellett érvelt – még a kormányzat hasonló céljainak beharangozása előtt. A személyét ért támadásra Surányi György a héten válaszolt, a HVG pedig azzal segíti az olvasók eligazodását, hogy közli az interjú perdöntő részleteit.
Surányi György keresetemeléssel rázná fel a magyar gazdaságot
A gazdasági növekedés egyik akadálya ma Magyarországon a kereslet hiánya, ezért sokat segítene, ha a keresetek évekig a hazai össztermék növekedési ütemét 2-3 százalékponttal meghaladó mértékben emelkednének – ezzel, és egy egészen új gazdaságpolitikai keret ismertetésével lepte meg hallgatóságát Surányi György.
Felköszöntötték a 20 évessé cseperedett Bokros-csomagot
A költségvetési és a pénzpolitika szigorú összhangja a Bokros-csomag eredményességének egyik kulcseleme volt – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Bokros-csomag bevezetésének 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.